A hetedik tekercs Szórakoztató mégis történelmi jellegű legendával vegyített film az ókori történetek, legendák felelevenednek, filmvászonra kerültek. Vissza visz az ókor kosztüm világába kultúrájába. Az Ókori rabszolgatartó társadalom legérdekesebb helyszíne Egyiptom. A piramisok kora építészete, mind a mai napig kutatott rejtélyeket hagyott maga mögött. Erőteljesen foglalkoztatva korunk társadalmát régészeit kutatóit. Egy rabszolga szemszögéből meséli el a megélt történetet. Majd évszázadunk kutatásait jeleníti meg. Jelen van a filmben a megélt beteljesületlen szerelmet, az átélt kegyetlenségeket. A fáraó rabszolgák műveltsége,hűsége fejlett intelligenciára utal. ” Az Ó kori tanárok a templom papjai voltak, és az „Életház írnoka” címet viselték. A leendő írnokok az iskolában elsőként a hieratikus írást sajátították el, majd a hieroglifákat mindkettőt sok-sok gyakorlás útján, olyan szövegek másolása által, melyek ismerete egyúttal a szükséges műveltséget is biztosította és erkölcsi útmutatásul is szolgált .” Ezek a megmaradt írások szolgálnak a film korunkban történő eseményeik alapjának. Nézzük együtt !
Az ókori Egyiptom – i. e. 3000 körül. Lostris egyiptomi uralkodónő (Katrina Gibson) és Tanus hadvezér (Phillip Rhys) titkos kapcsolatából fiúgyermek születik, akit Taita (Art Malik), a hű szolga megment a biztos haláltól. Egyiptom – napjainkban. Royan (Karina Lombard) és Duraid (Tony Musante), a régész házaspár Mamose fáraó (Edmund Purdom) sírját tárják fel, ahol felbecsülhetetlen értékű kincseket sejtenek. Rajtuk kívül azonban a mindenre elszánt Schiller (Roy Scheider) is a kincs után kutat
Aki szereti a rég múlt kultúrájából merített ötletek alapján készült filmeket, remélhetőleg kellemes kikapcsolódást nyújt a megtekintése. Természetesen a You Tube csatornára áttérve is nézhető, mindenki válasszon kedvére.
Mert szeretem.