Élet, Amikor a Földünk tűzbe jön

Amikor a Földünk  tűzbe jön

Földünk tüze Amikor a Földünk  tűzbe jön A tűzhányó valójában nem más, mint egy olyan lyuk a földben, amelyben a gáz, gőz, hamu és félig olvadt kőzet, azaz láva lökődik ki a levegőbe. A vulkanikus hamu darabjai a talajra hullanak, rétegesen felhalmozódnak és könnyű szürke kőzetté keményednek. évmilliók alatt a lávarétegekből vulkanikus hegyek lesznek. Gyakran magasak, és kúp alakúak, kráter van a tetejükön. Sok tűzhányó a tenger alatt emelkedik.

volcanoes-511306_640

Néhány tűzhányó egészen friss születésű. 1943-ban Mexikóban új vulkán született. Egy napon kis repedést fedeztek fel egy kukoricaföldön, 24 óra alatt ebből 25 méter széles szakadék lett,ez a szakadék azután megnyílt, és hamu meg vöröses izzó kőzetek katlanja tárult fel a mélyén. Hamarosan 10 méter magas láva domb lett belőle. Ez a Parícutinnak elnevezett tűzhányó, 9 évvel később érte el a 405 méteres magasságát. Egyes szigeteket is a víz alatti vulkánok hoztak létre. 1963-ban például Izland déli partjainál hirtelen kitört egy víz alatti vulkán, gőz és füstfelleget lövellt a levegőbe. Amint a vulkán lávát bocsátott ki magából egy új sziget született, ezt Surtr, az ó-északi Tűzisten neve nyomán Surtseynek  hívták

Földünk tüze

A tűzhányók a föld mélyének gyenge pontjain keletkeznek. A földet egy kemény réteg a litoszféra fogja körbe, ez a kéregből és a köpeny szilárd felső részéből áll. A litoszféra hatalmas merev tömbökre , úgy nevezett kéreglemezekre oszlik. Ezek a lemezek mély árkokban az alattuk lévő óriási nyomás következtében állandó mozgásban vannak. Egyes helyeken a mozgás hegyláncokat hoz létre, máshol a táblák mély árkokba esnek vissza a föld belsejében ezt szubdukciónak nevezzük. A táblák néha találkoznak néha elszakadnak egymástól, az ilyen területek a lemezszegélyek. Mind mind gyenge pontnak számítanak a Föld kérgén és ezen pontjain várhatóak tűzhányó kitörések.

A földkéreg alatt helyezkedik el a következő réteg a köpeny. A köpenyen belül a litoszféra alatt több mint 100 km mélyen van az asztenoszféra. Itt akkora a forróság, hogy sok kőzet megolvad, ez félig folyékony , vizet és gázokat is tartalmazó kőzetet nevezzük magmának, ez az izzó anyag a magmakamrákban gyűlik össze. A magma forróbb és könnyebb, mint a körülötte lévő anyagok, és amikor felfelé tör a felette lévő kőzetek nagy részét megolvasztja. Ahogy a felszín felé közeledik egy csatornát kürtőt hoz létre. A gázok beszorulnak a sűrű magmába és ahogy megpróbálnak kiszabadulni lassan megnő a nyomás. Végül a magma a gázok hatására lávaként tör ki a Föld gyenge pontjain.

Forrásként a Tudás Fája sorozat szolgált

A Minden Nap Alap honlap szeretettel várja kedves olvasóit. Életünk óceánján az álmok tengerére, ezotéria vizein evezve, recept folyammal ,őseink földjére hívlak. Relaxálni, pihenni, szórakozni vagy, ha kedved támad online reklámokra és üzletre. Gyere !!! >>>

Élet, Milyen idős lehet a földünk ?

Milyen idős lehet a földünk  ?

Földünk kora Régóta szeretnénk tudni milyen idős a földünk.  Az 1600-as évek elején James Ussher Armagh érsek a Bibliában lévő adatok alapján   i.e.  40004-re állapította meg a Föld keletkezését. Ezt azonban nagy tévedés volt .

space-1982212_640

A tudomány mai állása szerint  4,6 milliárd éves. Közel azonos a Nap és a többi bolygó korával. Az 1600-as évek végén Nicolaus Steno, dán orvos és tudós, aki később maga is püspök lett, rájött, hogy az üledékes kőzeteknek vízben kellett keletkezniük. A felsőbb kőzetrétegek fiatalabbak mint az alsók. Ez a felfedezés vezette el a tudósokat, az 18000-as években arra, hogy az egész világon kidolgozzák az egymáson fekvő rétegek kőzetsorozatait és így létrehozzák a

Földünk kora

Föld részleges kor mintáját. Ahogyan a fa év gyűrűiből is megállapítjuk a korát. ( Kaliforniában majdnem 5000 éves fenyőfák is találhatók ) A Föld kutatásoknak ezt a tudomány ágát geokronológiának nevezzük . XX. sz. elején jöttek rá angol és amerikai tudósok, hogy bizonyos elemeket óraként lehet használni. Ezeknek az elemeknek az atomjaik idővel lebomlanak és más elemeké alakulnak át. Például az urán bizonyos idő alatt ólommá alakul át. Az élet kialakulásának kezdetét 570 millió évvel ezelőtt-re teszik.

Felhasznált gyűjtemény a Tudás Fája , amennyiben érdekelnek hasonló olvasmányok, ajánlom figyelmedbe blogoldalamat: http://mindenapalap.blogspot.hu/

A Minden Nap Alap honlap szeretettel várja kedves olvasóit. Életünk óceánján az álmok tengerére, ezotéria vizein evezve, recept folyammal ,őseink földjére hívlak. Relaxálni, pihenni, szórakozni vagy, ha kedved támad online reklámokra és üzletre. Gyere !!! >>>

Valamint megtalálható oldalaim  G+ -on, most induló Minden Nap Alap, Élet, Álmok, Ezotéria közösséggel is. A Twitteren.  Piteresten és a Likedlin is.

A Facebookon  a   Web oldal alapítója  oldalakon és csoportjaimba is szeretettel várlak a Minden Nap Alap Fogadd be a világot, hogy az is elfogadhasson és a szintén indulóban lévő „Web oldal alapítók,szerkesztők kedvelők, csoportba.

Egyéb munkáim,  jegyzeteim más  formában : Mind Nap Alap,   Magyarok Nagyjai,   Dream Spiri,

Kellemes olvasást, érezd  jól magad !