Amikor a Földünk tűzbe jön
Földünk tüze Amikor a Földünk tűzbe jön A tűzhányó valójában nem más, mint egy olyan lyuk a földben, amelyben a gáz, gőz, hamu és félig olvadt kőzet, azaz láva lökődik ki a levegőbe. A vulkanikus hamu darabjai a talajra hullanak, rétegesen felhalmozódnak és könnyű szürke kőzetté keményednek. évmilliók alatt a lávarétegekből vulkanikus hegyek lesznek. Gyakran magasak, és kúp alakúak, kráter van a tetejükön. Sok tűzhányó a tenger alatt emelkedik.
Néhány tűzhányó egészen friss születésű. 1943-ban Mexikóban új vulkán született. Egy napon kis repedést fedeztek fel egy kukoricaföldön, 24 óra alatt ebből 25 méter széles szakadék lett,ez a szakadék azután megnyílt, és hamu meg vöröses izzó kőzetek katlanja tárult fel a mélyén. Hamarosan 10 méter magas láva domb lett belőle. Ez a Parícutinnak elnevezett tűzhányó, 9 évvel később érte el a 405 méteres magasságát. Egyes szigeteket is a víz alatti vulkánok hoztak létre. 1963-ban például Izland déli partjainál hirtelen kitört egy víz alatti vulkán, gőz és füstfelleget lövellt a levegőbe. Amint a vulkán lávát bocsátott ki magából egy új sziget született, ezt Surtr, az ó-északi Tűzisten neve nyomán Surtseynek hívták
Földünk tüze
A tűzhányók a föld mélyének gyenge pontjain keletkeznek. A földet egy kemény réteg a litoszféra fogja körbe, ez a kéregből és a köpeny szilárd felső részéből áll. A litoszféra hatalmas merev tömbökre , úgy nevezett kéreglemezekre oszlik. Ezek a lemezek mély árkokban az alattuk lévő óriási nyomás következtében állandó mozgásban vannak. Egyes helyeken a mozgás hegyláncokat hoz létre, máshol a táblák mély árkokba esnek vissza a föld belsejében ezt szubdukciónak nevezzük. A táblák néha találkoznak néha elszakadnak egymástól, az ilyen területek a lemezszegélyek. Mind mind gyenge pontnak számítanak a Föld kérgén és ezen pontjain várhatóak tűzhányó kitörések.
A földkéreg alatt helyezkedik el a következő réteg a köpeny. A köpenyen belül a litoszféra alatt több mint 100 km mélyen van az asztenoszféra. Itt akkora a forróság, hogy sok kőzet megolvad, ez félig folyékony , vizet és gázokat is tartalmazó kőzetet nevezzük magmának, ez az izzó anyag a magmakamrákban gyűlik össze. A magma forróbb és könnyebb, mint a körülötte lévő anyagok, és amikor felfelé tör a felette lévő kőzetek nagy részét megolvasztja. Ahogy a felszín felé közeledik egy csatornát kürtőt hoz létre. A gázok beszorulnak a sűrű magmába és ahogy megpróbálnak kiszabadulni lassan megnő a nyomás. Végül a magma a gázok hatására lávaként tör ki a Föld gyenge pontjain.
Forrásként a Tudás Fája sorozat szolgált
A Minden Nap Alap honlap szeretettel várja kedves olvasóit. Életünk óceánján az álmok tengerére, ezotéria vizein evezve, recept folyammal ,őseink földjére hívlak. Relaxálni, pihenni, szórakozni vagy, ha kedved támad online reklámokra és üzletre. Gyere !!! >>>
